Ez van –  Blog –  Tudatmódosítók –  Salátástál –  Terápia –  Sorskönyv nélkül –  Olvasókönyv –  Képmutatás –  Kijárat...

Mottó, egyúttal felhívás az Olvasóhoz:
         „Ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy.”
   –   Ez bármire igaz.

Birtalan Balázs naplója

Birtalan Balázs Örülök, ha blogomat – ahogy nevezni szoktam: „napi rendes és rendetlen agymenéseimet” – nemcsak olvasással, de megjegyzéseiddel is megtiszteled. Mivel korántsem gondolom, hogy elértem volna a személyiségfejlődés csúcsára, kifejezetten szükségem van mind elismerésekre, mind építő kritikákra. Az ún. kommentezés során választhatsz: gondolataidat megoszthatod velem saját neved aláírásával, vagy – a netes hagyományoknek megfelelően – valamilyen nick-et használva, illetve írhatsz anonim módon. A döntés a tied; előrebocsátom azonban, hogy a névtelen mocskolódásról és észosztásról elég markáns a véleményem. Ha a bírálatnak ezt a módját választod, ne háborodj föl utólag, ha e véleményemnek a konkrét helyzetben is hangot adok. Emellett alapelvem, hogy nem törlök kommentet akkor sem, ha tartalma és stílusa látványosan távol esik a számomra egyébként elfogadhatótól. Kivétel a spam és a flood – annak érthető okból nem kegyelmezek. (2005)

hétfő, szeptember 12, 2005
12:08
 
Ehej Uhnyem


Szal az úúúúgy vooolt...

Péntek reggel Lacival átmentünk Mocsóhoz, akivel egyébirán előző nap futottam össze, és elhoztunk tőle még egy rakat dobozt. Aztán én be munkába, majd haza. És akkor nekiláttunk, olyan 16 óra körül. Közben befutott Tomi is, és dolgoztunk, kb. hajnali 4-ig. Akkor Tomival át Miki lakásába (ahol a következő egy-másfél hónapban fogok lakni), pici pihi, és reggel 10-kor folyt. köv., meg sem állva hajnali 2-ig. Megint át Mikihez, reggel 10-kor ismét folyt. köv., és este úgy 19:30-ra kész is lettünk, és minden tagom remegett a fáradtságtól. Emellett vagy a hideg sörtől/gyümölcslétől, de sejtésem szerint inkább az eszméletlen mennyiségű portól éktelenül megfájdult a torkom. Éjszaka órákon keresztül nem tudtam elaludni, vagy ha igen, többször arra ébredtem(!), hogy sírok a fájdalomtól.

Éjszaka volt egy másik sírásom is. Valakikkel (nemtom, kikkel) vonaton zakatoltam a Balaton északi partján, Pest felé, azokon a környékeken, ahol tavaly és idén nyaraltunk. Láttam az őszi, némileg háborgó vizet, és felkavarodott minden emlék; annyira fájt, hogy nincs ott velem Tomi, hogy nincs nyár, hogy nem időzhetünk ott a parton, hogy álmomban elkezdtem zokogni.

Ami pedig a munkát illeti: kidobtunk – lomtalanításilag – úgy 4-5 köbméter szemetet, amelynek a nagy része pár napja még nem a „szemét”, hanem a „bútor”, „ruha”, „konyhafelszerelés”, illetőleg „kedves emlék” nevek valamelyikét viselte. A nevezett ojjektumok tömkelegét a harmadik emeletről kellett a földszintre transzportálni, lift nélkül, szűk lépcsőkön forgolódva. A ki nem dobott bútorok mindenesetre most biztonságban elhelyezve; a bedobozolt könyvek és egyebek az amúgy kiürített szoba közepén toronyba rakva. Mához egy hétre kezdődik a munka.

Metafizikai sokk volt látni az ablakból, ahogy megjelennek a guberálók, és vagy közömbösen begyűjtenek, vagy érdektelenül hajítanak félre, mondjuk egy inget, amit valamikor szerettem, amit egykor oly nagy gonddal vasaltam ki, hogy tetsszek benne valakinek; egy polcot, amelyen gondoskodva-fontoskodva raktam a legmegfelelőbb sorba a kedves könyveket; az íróasztalt, amelyet apám még a nászajándékba kapott porcelán eladásából vett, és amelyen annyi vers született; egy piros vasfazekat, amelyben a 40 napos húshagyás után végtelen várakozással és vágyakozással főztem a húsvéti csülköt, és amelyben, nem mellesleg, százezer évvel ezelőtt még apám főzte nekem a születésnapi halászlét, vagy éppen a marhahúslevest a kórházban levő anyámnak is, még élete utolsó napján is.

Holnap vagy holnapután aztán jön a Nagy Autó, és a járda mellett ismét rend és tisztaság lesz.

Most a munkahelyemen vagyok, és próbálom kipihenni a hétvége fizikai és érzelmi borzalmait. Fáradt és álmos vagyok, a torkom továbbra is fáj, és folyamatos hányingerem van.

Elindult a hét.

Címkék: , , , ,


Hozzászólások:


Hát igen! Amolyan gyászérzés keríti hatalmába az embert, ha megválik ettől, attól - legyen az ember, könyv vagy porszívó! Nem kell ehhez pszihoanalitikusnak lenni. Ezért olvasom én néha a blogod :-) A cukormentes Strepsils pedig jó a torokfájásra és nem hizlal.



Talán most már megérted, hogy miért volt problémás Bikkfának az új szekrénysor, amit mellesleg kéthetibe egyszer ha lát eztán.
Tényleg együttérzek veled, pontosan átéltem a fentieket, miután Ábrahámhegyről hazamentem.
Gondolj arra, hogy majd szép lesz, meg új lesz, meg ilyenek!


Megjegyzés küldése

<< Vissza


Címkék:

5K, Add tovább, Agymenés, Apa, Brühühü, EMK, Emlék, Életkor, Felmutatható, Film, Gasztro, Halál, Humor, Húbazmeg, Hüjeblogger, Jog, Kapcsolatok, Kisebbség, Kommunikáció, Kopipészt, Könyv, Lakás, Melegség, Nyaralás, Panaszkönyv, Politika, Pszicho, Rádió, Súlyos, Szemműtét, Szomatik, Sztori, Számvetés, Tavasz, Ünnep, Vallás, Vendéglátás, Vers, Világ+ember, Virtuál, Zene



Terápiás olvasókönyv
Pszichológiai témájú irásaim gyűjteménye

Sorskönyv nélkül
Pszichológiai blogom

Sématerápia
Általam szerkesztett oldal


2015-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Felmászok a létra, Napkút Kiadó, 2015.

Felmászok a létra
(versek)


2009-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Művirágok a szimbolizmus oltárára, Katalizátor Kiadó, 2009.

Művirágok a szimbolizmus oltárára
(versek)


2008-ban megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Aszalt szilva naplementekor (mémtörténetek), Katalizátor Kiadó, 2008.

Aszalt szilva naplementekor
(mémtörténetek)


Korábbi hónapok:

január 2005 | február 2005 | március 2005 | április 2005 | május 2005 | június 2005 | július 2005 | augusztus 2005 | szeptember 2005 | október 2005 | november 2005 | december 2005 | január 2006 | február 2006 | március 2006 | április 2006 | május 2006 | június 2006 | július 2006 | augusztus 2006 | szeptember 2006 | október 2006 | november 2006 | december 2006 | január 2007 | február 2007 | március 2007 | április 2007 | május 2007 | június 2007 | július 2007 | augusztus 2007 | szeptember 2007 | október 2007 | november 2007 | december 2007 | január 2008 | február 2008 | március 2008 | április 2008 | május 2008 | június 2008 | július 2008 | augusztus 2008 | szeptember 2008 | október 2008 | november 2008 | december 2008 | január 2009 | február 2009 | március 2009 | április 2009 | május 2009 | június 2009 | július 2009 | augusztus 2009 | szeptember 2009 | október 2009 | november 2009 | december 2009 | január 2010 | február 2010 | március 2010 | április 2010 | május 2010 | június 2010 | július 2010 | augusztus 2010 | szeptember 2010 | október 2010 | november 2010 | december 2010 | január 2011 | február 2011 | március 2011 | április 2011 | május 2011 | június 2011 | július 2011 | augusztus 2011 | szeptember 2011 | október 2011 | november 2011 | december 2011 | január 2012 | február 2012 | március 2012 | április 2012 | május 2012 | június 2012 | július 2012 | augusztus 2012 | szeptember 2012 | október 2012 | november 2012 | december 2012 | január 2013 | április 2013 | május 2013 | június 2013 | augusztus 2013 | szeptember 2013 | október 2013 | november 2013 | december 2013 | március 2014 | április 2014 | május 2014 | június 2014 | október 2014 | december 2014 | január 2015 | február 2015 | március 2015 | április 2015 | május 2015 | július 2015 | augusztus 2015 | szeptember 2015 | november 2015 | december 2015 | február 2016 | március 2016 |


Így írok én – A jelen blog paródiája (by Jgy)
Így írok én 2. – Ua. (by Ua.)


>>> LEVÉL <<<



látogató 2005. január 10-e óta