Ez van –  Blog –  Tudatmódosítók –  Salátástál –  Terápia –  Sorskönyv nélkül –  Olvasókönyv –  Képmutatás –  Kijárat...

Mottó, egyúttal felhívás az Olvasóhoz:
         „Ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy.”
   –   Ez bármire igaz.

Birtalan Balázs naplója

Birtalan Balázs Örülök, ha blogomat – ahogy nevezni szoktam: „napi rendes és rendetlen agymenéseimet” – nemcsak olvasással, de megjegyzéseiddel is megtiszteled. Mivel korántsem gondolom, hogy elértem volna a személyiségfejlődés csúcsára, kifejezetten szükségem van mind elismerésekre, mind építő kritikákra. Az ún. kommentezés során választhatsz: gondolataidat megoszthatod velem saját neved aláírásával, vagy – a netes hagyományoknek megfelelően – valamilyen nick-et használva, illetve írhatsz anonim módon. A döntés a tied; előrebocsátom azonban, hogy a névtelen mocskolódásról és észosztásról elég markáns a véleményem. Ha a bírálatnak ezt a módját választod, ne háborodj föl utólag, ha e véleményemnek a konkrét helyzetben is hangot adok. Emellett alapelvem, hogy nem törlök kommentet akkor sem, ha tartalma és stílusa látványosan távol esik a számomra egyébként elfogadhatótól. Kivétel a spam és a flood – annak érthető okból nem kegyelmezek. (2005)

péntek, február 10, 2006
13:14
 
Meta-poszt, avagy a címke ereje


BlogAzért meta, mert a blogomról szól. Azért szól a blogomról, mert tegnap valakivel érdekes beszélgetést folytattam, ha röviden is. Az illető jó barátom, szerintem benne van abban a tíz emberben, aki a legjobban ismer, és emellett rendszeres olvasója a naplómnak. Ezt tudtam is róla. Egyrészt többször mondta, hogy olvassa a posztjaimat, másrészt én magam küldtem el a blogom indulásakor neki (is) egy levelet. A levélben valami olyasmit írtam, hogy engem is utolért a trendy végzet, és ezennel én is elkezdem közreadni az életem irreleváns eseményeit. Szóval kellőképpen elbagatellizáltam a dolgot. Egyrészt mert magam sem tudtam, hogy mi mindent fogok majd leblogolni, másrészt időnként erőt vesz rajtam egy rossz szokásom, amely szerint ha valami nagyon fontos is a számomra, arról is bagatellizálva beszélek. Ez valami idióta álszerénység, ami – gondolom – elég tenyérbe mászó tulajdonságom/gyakorlatom.

A számomra megdöbbentő azonban az volt, hogy ez a barátom a több mint egy évvel ezelőtti bejegyzésemet komolyan vette. Így, szó szerint. Ez úgy derült ki, hogy megkérdeztem tőle, mint amúgy nagyon is irodalomszerető, mi a véleménye a Jönnek c. versemről. Visszakérdezett, hogy melyik is az, mert nem emlékszik rá, de majd megnézi újra... Így kezdtünk beszélgetni. És elmondta, mint teljesen evidens dolgot, hogy ő a hajdani felkonferálásom óta a blogomat úgy olvassa, mint amiben „az életem irreleváns eseményeit” osztom meg; így olvassa, és ilyen szinten is kezeli. Ha történetesen egy vers van benne, azt is úgy kezeli, hogy az amolyan blog-vers; nyilván leültem blogolni, és közben csak úgy odapötyögtem. Ha én egyszer azt írtam kezdetben (tartalmilag), hogy a blogomban csak lényegtelen marhaságokról firkálok, akkor nyilván mindaz, ami itt van, csak lényegtelen marhaság.

A megdöbbentő számomra az, hogy ez a barátom nem hülye. Nagyon is nem. Tegnap ugyan arra jutottunk, hogy nyilván benne van valami félrekapcsolva, de ezt nem hiszem. A blogomban írtam már üdvösségről és kárhozatról, életről és halálról, szeretről, gyűlöletről, sírásról és nevetésről, szorongásról és felszabadultságról – becsületes exhibicionistaként tényleg majd' mindent kiadok itt magamból, már ami egyáltalán verbalizálható, és ami nem sérti mások magánszféráját. (A szexualitásomról elsősorban azért nem írok, mert az esetek jelentős részében az nem olyan sztori, amelynek egyedüli szereplője vagyok. :-/ ) És ha ebben a barátomban, aki tényleg ismer engem, egy felületesen a dobozra nyomott matrica ennyire felül tudja írni a doboz tényleges tartalmát, akkor bárki másban bármilyen más cimke ugyanúgy felülírhat bármilyen más tartalmat. És ez nagyon ijesztő számomra, végsősoron elkeserítő. Nem a barátommal kapcsolatban, hanem általában. Azzal kapcsolatban, hogy az emberi kommunikáció, a nem harsogó, de annál mélyebb emberi közlés, feltárulkozás milyen hatásfokú lehet ma, az információs/fogyasztói társadalomban; hogy van-e lehetőség az előítéletek eloszlatására, hogy érdemes-e még odatartani adott esetben a másik arcot; hogy tehető-e még emberivé ez a világ – vagy orvosolhatatlanul el van baszva, végérvényesen.

Persze, tudom, hogy meg van váltva a világ. „Csak az a kérdés, hogy amikor az Emberfia eljön, talál-e hitet a földön?” (Lk 18,8)

Címkék: , , ,


Hozzászólások:

Megjegyzés küldése

<< Vissza


Címkék:

5K, Add tovább, Agymenés, Apa, Brühühü, EMK, Emlék, Életkor, Felmutatható, Film, Gasztro, Halál, Humor, Húbazmeg, Hüjeblogger, Jog, Kapcsolatok, Kisebbség, Kommunikáció, Kopipészt, Könyv, Lakás, Melegség, Nyaralás, Panaszkönyv, Politika, Pszicho, Rádió, Súlyos, Szemműtét, Szomatik, Sztori, Számvetés, Tavasz, Ünnep, Vallás, Vendéglátás, Vers, Világ+ember, Virtuál, Zene



Terápiás olvasókönyv
Pszichológiai témájú irásaim gyűjteménye

Sorskönyv nélkül
Pszichológiai blogom

Sématerápia
Általam szerkesztett oldal


2015-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Felmászok a létra, Napkút Kiadó, 2015.

Felmászok a létra
(versek)


2009-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Művirágok a szimbolizmus oltárára, Katalizátor Kiadó, 2009.

Művirágok a szimbolizmus oltárára
(versek)


2008-ban megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Aszalt szilva naplementekor (mémtörténetek), Katalizátor Kiadó, 2008.

Aszalt szilva naplementekor
(mémtörténetek)


Korábbi hónapok:

január 2005 | február 2005 | március 2005 | április 2005 | május 2005 | június 2005 | július 2005 | augusztus 2005 | szeptember 2005 | október 2005 | november 2005 | december 2005 | január 2006 | február 2006 | március 2006 | április 2006 | május 2006 | június 2006 | július 2006 | augusztus 2006 | szeptember 2006 | október 2006 | november 2006 | december 2006 | január 2007 | február 2007 | március 2007 | április 2007 | május 2007 | június 2007 | július 2007 | augusztus 2007 | szeptember 2007 | október 2007 | november 2007 | december 2007 | január 2008 | február 2008 | március 2008 | április 2008 | május 2008 | június 2008 | július 2008 | augusztus 2008 | szeptember 2008 | október 2008 | november 2008 | december 2008 | január 2009 | február 2009 | március 2009 | április 2009 | május 2009 | június 2009 | július 2009 | augusztus 2009 | szeptember 2009 | október 2009 | november 2009 | december 2009 | január 2010 | február 2010 | március 2010 | április 2010 | május 2010 | június 2010 | július 2010 | augusztus 2010 | szeptember 2010 | október 2010 | november 2010 | december 2010 | január 2011 | február 2011 | március 2011 | április 2011 | május 2011 | június 2011 | július 2011 | augusztus 2011 | szeptember 2011 | október 2011 | november 2011 | december 2011 | január 2012 | február 2012 | március 2012 | április 2012 | május 2012 | június 2012 | július 2012 | augusztus 2012 | szeptember 2012 | október 2012 | november 2012 | december 2012 | január 2013 | április 2013 | május 2013 | június 2013 | augusztus 2013 | szeptember 2013 | október 2013 | november 2013 | december 2013 | március 2014 | április 2014 | május 2014 | június 2014 | október 2014 | december 2014 | január 2015 | február 2015 | március 2015 | április 2015 | május 2015 | július 2015 | augusztus 2015 | szeptember 2015 | november 2015 | december 2015 | február 2016 | március 2016 |


Így írok én – A jelen blog paródiája (by Jgy)
Így írok én 2. – Ua. (by Ua.)


>>> LEVÉL <<<



látogató 2005. január 10-e óta