Birtalan Balázs naplója: Nyamm

Ez van – Blog – Tudatmódosítók – Salátástál – Terápia – Sorskönyv nélkül – Olvasókönyv – Képmutatás – Kijárat...

Mottó, egyúttal felhívás az Olvasóhoz:
„Ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy.” – Ez bármire igaz.

Birtalan Balázs naplója

Birtalan Balázs Örülök, ha blogomat – ahogy nevezni szoktam: „napi rendes és rendetlen agymenéseimet” – nemcsak olvasással, de megjegyzéseiddel is megtiszteled. Mivel korántsem gondolom, hogy elértem volna a személyiségfejlődés csúcsára, kifejezetten szükségem van mind elismerésekre, mind építő kritikákra. Az ún. kommentezés során választhatsz: gondolataidat megoszthatod velem saját neved aláírásával, vagy – a netes hagyományoknek megfelelően – valamilyen nick-et használva, illetve írhatsz anonim módon. A döntés a tied; előrebocsátom azonban, hogy a névtelen mocskolódásról és észosztásról elég markáns a véleményem. Ha a bírálatnak ezt a módját választod, ne háborodj föl utólag, ha e véleményemnek a konkrét helyzetben is hangot adok. Emellett alapelvem, hogy nem törlök kommentet akkor sem, ha tartalma és stílusa látványosan távol esik a számomra egyébként elfogadhatótól. Kivétel a spam és a flood – annak érthető okból nem kegyelmezek. (2005)

vasárnap, február 26, 2006
00:59

Nyamm

Pénteken megint update-eltem egy jókorát az egyik prgramon, következésképp kapkodva kajáltam, és rohanva értem oda Dávidhoz. Viszont annyira rohanva, hogy az odaérést sikerült bő 20 perccel korábbra időzíteni. Ez azért vicces, mert Dávidnak nincs várója, és az egész órára megbeszélt ülésre csak egészkor, végső esetben is csak 58-kor szabad becsöngetni hozzá. Maga az alkalom OK volt, haladtunk meg minden, de azt hiszem, a terápiám alakulása épp az a valami, amit nem óhajtok leblogolni. Még Tominak se nagyon beszélek a részletekről. Nem mert titok, csak jobb (értsd: hatékonyabb), ha belül zajlik, és egy-egy feltörő gondolat vagy érzés nem kerül kipofázásra félig nyers állapotban.

Este vendégek voltak, tegnap (azért tegnap, mert egy órája már holnap van), azaz szombaton pedig Tomiékhoz mentünk. Egyebek közt a névnapom utólagos, családi megülése céljából. A poszt címe onnan van, hogy Tomiék családjában ősi tradíció, hogy a születés- vagy névnap alkalmából ünnepelt személyre mért, megfellebbezhetetlen büntetés, hogy ki kell találnia, mi legyen az ünnepi ebéd. Ez első néhány alkalomml nagyon kedves és jóleső dolog. A többi alkalommal is, csak akkor a kedvességet és a jólesést már lényegesen árnyalja az évek során mind embertpróbálóbbá váló feladat, miszerint: „mi a fenét találjak már ki megint?! – Mivel évente kétszer ennek a tortúrának családból mindenki szenvedő alanya, a többiek ilyenkor jóleső kárörömmel figyelik, és a játékszabályok szerint mereven elutasítják a olyan gyenge próbálkozásokat, hogy „nekem igazán mindegy” vagy „amit ti szeretnétek”, esetleg „mégis, valami ötletet lehet kapni?”. – Mivel azonban Balázsból nem lesz szalonna, Tomi apukája jó érzékkel már előre beszerezte a csülköt. :-) A marhahúslevesre és velőscsontra leadott rendelésem sem okozott túl nagy meglepetést, viszont a kaja szemlátomást mindenkinek tökéletes megelégedésére szolgált. Az utolsókat rúgom a nagyböjt előtti időszakba.

Estefelé bementem Apához. Átadtam neki a blogon keresztül és egyéb forrásokból származó jó kívánságokat, és köszöni szépen mindenkinek. Elég fáradékony, de alapvetően jól van, és – noha elég rendesen kilyuggatták injekciókkal – a lyukakon keresztül ő sem bújt ki a bőréből: mikor már indultam, mondta, hogy írjam meg a blogban, mindenki megnyugtatására, hogy „hullajó állapotban” találtam őt.

Leírtam, tessék. :-)

Címkék: Apa, Gasztro, Pszicho

Hozzászólások:

Névtelen szerint:

Örülök, hogy Édesapád alapvetően jól van. Ez a legfontosabb.
Most jön egy olyan megjegyzés, amelyet nem kellene leírnom, de csak leírom. Elvégre mit veszíthetek? Nyelvművelésből azt tanítom, hogy nem szeretjük a terpeszkedő kifejezéseket. Pl.: megrendezésre kerül, kiadásra kerül, felterjesztésre kerül. Helyette ezt mondjuk és írjuk: megrendezzük (megrendezik), kiadjuk (kiadják), felterjesztjük (felterjesztik). A "kipofázásra kerül" kifejezés némiképp hasonlít az általam olyannyira üldözött fenti alakokhoz. Helyette írhattad volna ezt: "kipofázom". Remélem, nem haragszol, hogy műveltem a nyelvedet. Szimre (Kőnig tanár úr)

vasárnap, február 26, 2006 1:22:00 du.

Névtelen szerint:

Azt pedig csak most vettem észre, hogy "A poszt címe onnan van"- kezdetű mondatban háromszor is előfordul a hogy kötőszó. Ezt is kerülni kellene. Oké? Elnézést az okoskodásomért, de ma délután - úgy látszik - reinkarnálódott bennem Simonyi Zsigmond szelleme. Szimre

vasárnap, február 26, 2006 2:59:00 du.

Balázs szerint:

Simonyi Zsigmondról nem hallottam, de ez az én hibám (ha hiba). Az idézett mondatot valóban telehogyoztam, mentségemre szolgáljon elkészültének időpontja.

A "kipofázásra kerül" véleményem szerint teljesen mást jelent, mint a "kipofázom". A kétféle mondatban más az alany, értelemszerűen a szerkezet másra irányítja a fókuszt.

A gyakorlati nyelvműveletlenségem másik ékes (és nem mellesleg: szerintem jogos) példája: irodalmi szövegben nem használnám, de a hétköznapi életben gyakorta élek a jelen idő egy állapotát leíró "el van menve" fordulattal (angolban: "he has left"), amely egész mást jelent, mint a múltra vonatkozó "elment" (he left). Ez utóbbiból nem következik semmi a jelenre nézve: attól, hogy elment, nem biztos, hogy most is el van menve, mert azóta vissza is jöhetett.

Nem szeretem a nyelvművelést. Jó ideig ösztönösen nem szerettem. Amióta Nádasdy Ádám Modern Talking sorozatát olvasom a Narancsba, azóta már reflektáltan és tudatosan nem szeretem. :-)

vasárnap, február 26, 2006 7:37:00 du.

Névtelen szerint:

Egyszer valakinek életem egyik sorsfordító eseményét tártam fel, szívhezszólóan, őszintén. Jó félórás monológomra az illető azt felelte, hogy csodásan gazdag a szókincsem. Azóta nem állhatom a nyelvművelést.

vasárnap, február 26, 2006 10:02:00 du.

Névtelen szerint:

De jobban örülök annak, hogy apád jól van, mint amennyire a nyelvművelést nem állhatom :)

vasárnap, február 26, 2006 10:15:00 du.

Névtelen szerint:

Elismerem, hogy van jelentéskülönbség a "kipofázásra kerül" és a "kipofázom" között.
Egyébként a nyelvművelésnek, ha nem aljasodik öncélú és rosszindulatú hibavadászattá, van némi létjogosultága. No meg akkor, ha a nyelvművelő nem bírói székbe ül, nem ítélkezik, hanem csak jószándékúan tanácsot ad. Nádasdy Ádámmal volt egyszer egy érdekes találkozásom, azóta én is finomabban húzom meg a nyelvi norma határait. (És egyéb határokat is...) Szimre
Azért köztünk, Balázs, szent a béke, igaz?
Ha ugyanis most meg mersz rám haragudni, akkor én esküszöm, úgy megharagszom Rád, hogy ...

hétfő, február 27, 2006 2:53:00 du.

Megjegyzés küldése

<< Vissza

Címkék:

5K, Add tovább, Agymenés, Apa, Brühühü, EMK, Emlék, Életkor, Felmutatható, Film, Gasztro, Halál, Humor, Húbazmeg, Hüjeblogger, Jog, Kapcsolatok, Kisebbség, Kommunikáció, Kopipészt, Könyv, Lakás, Melegség, Nyaralás, Panaszkönyv, Politika, Pszicho, Rádió, Súlyos, Szemműtét, Szomatik, Sztori, Számvetés, Tavasz, Ünnep, Vallás, Vendéglátás, Vers, Világ+ember, Virtuál, Zene