Ez van –  Blog –  Tudatmódosítók –  Salátástál –  Terápia –  Sorskönyv nélkül –  Olvasókönyv –  Képmutatás –  Kijárat...

Mottó, egyúttal felhívás az Olvasóhoz:
         „Ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy.”
   –   Ez bármire igaz.

Birtalan Balázs naplója

Birtalan Balázs Örülök, ha blogomat – ahogy nevezni szoktam: „napi rendes és rendetlen agymenéseimet” – nemcsak olvasással, de megjegyzéseiddel is megtiszteled. Mivel korántsem gondolom, hogy elértem volna a személyiségfejlődés csúcsára, kifejezetten szükségem van mind elismerésekre, mind építő kritikákra. Az ún. kommentezés során választhatsz: gondolataidat megoszthatod velem saját neved aláírásával, vagy – a netes hagyományoknek megfelelően – valamilyen nick-et használva, illetve írhatsz anonim módon. A döntés a tied; előrebocsátom azonban, hogy a névtelen mocskolódásról és észosztásról elég markáns a véleményem. Ha a bírálatnak ezt a módját választod, ne háborodj föl utólag, ha e véleményemnek a konkrét helyzetben is hangot adok. Emellett alapelvem, hogy nem törlök kommentet akkor sem, ha tartalma és stílusa látványosan távol esik a számomra egyébként elfogadhatótól. Kivétel a spam és a flood – annak érthető okból nem kegyelmezek. (2005)

szombat, június 09, 2007
10:13
 
Még egyszer Trianonról


Egyrészt:

A világban léteznek irreverzibilisen elbaszott dolgok. Az apokatasztaszisz tanát, azt, hogy az utolsó időkben Isten az ember összes szarát kitakarítja és mindent helyreállít, a kereszténység soha nem vallotta magáénak.

Ha valakinek elviszi a lábát a vonat, akkor az tragikus, szörnyűséges – de teljesen életidegen, az orvosi realitásokat figyelmen kívül hagyó dolog érzelmi alapon (vagyis a legőszintébb empátia talaján állva) a levágott rész visszacsatolásáért kampányolni. Ez gyakorlatilag csupán arra jó, hogy a társadalom rengeteg(!) féllábúja közül az illető mind később, mind keservesebben találhassa magát a vidám, helyzetüket elfogadó, azt elaborálni tudó, a közösségbe beilleszkedni tudó féllábúak táborában. Ehelyett megmarad frusztrált, sértődött, álomvilágban élő (és nem mellesleg: a környezetének idegeire menő) féllábúnak.

Hogy tovább vigyem: ennél talán csak az borzasztóbb (borzasztóság alatt értve elsősorban a kontraproduktivitást), amikor a jószándékú embertárs nehezíti a másik reintegrációs törekvéseit, akadályozza gyógyulását: pontosan azzal, hogy állandóan a féllábúságára (a balesetre, a vonatra, a rohadtszemét mozdonyvezetőre, valamint mindarra, ami az életben csak két lábbal művelhető) emlékezteti, ahelyett, hogy elfogadná őt teljes értékű – más, de teljes értékű – társnak.

[Megjegyzés: a példa annyiban sántít, hogy egy levágott testrész visszavarrásának nagyobb az orvosi realitása, mint ma Közép-Európában egy határvisszarendezés közgazdasági-politikai realitása]

Másrészt:

Hogy Trianon megtörtént, az borzasztó. Hogy megtörténhetett, még borzasztóbb. A legborzasztóbb, hogy bármikor megtörténhet újra, mert Trianon csupán egyetlen tünet. Tünete annak, amilyen lényegét tekintve maga a kulturális közeg, amelyben végbement. Tünete annak, hogy olyan emberek alkotják a civilizációnkat, akik önmagukat a bolygó (és így: a másik ember) urainak hiszik magukat; akik azt hiszik magukról: jogosultak (és képesek) életet és halált osztogatni.

Ez tévképzet. Pusztító, hagymázas, ön- és közveszélyesen tomboló őrület, amely gyorsuló ütemben szedi áldozatait a világban.

A trianoni határokon kívül rekedt magyarok csupán egyetlen pici csoportját alkotják az áldozatoknak.

A revíziós igényekkel („Erdélyt vissza!” és társaik) az a legnagyobb gond, hogy hátterüket ugyanez az elmebeteg monománia képezi: az a téveseszme, amely szerint mi jónak és rossznak felkent tudói vagyunk; tudjuk, ki éljen és ki pusztuljon el.

Trianon, mondom még egyszer, tünet. Tünet volt 87 éve is, és tünet most is. Tünet a határokon kívül élők konkrét fájdalma, és tünet az irredenta követelések hangoztatása. Fogfájás. Egyetlen pici kis fog pici kis fájdalmacskája. Igen, tudom: volt már velem is, hogy ordítottam a fogfájástól. Azonban ha a fogfájás oka az, hogy belülről rohad és gennyed az egész test, akkor a fogfájás gyors megszüntetése (és ezzel az egészség illúziójának meghosszabbítása) voltaképpen a gyógyulás útjába gördített akadály.

Ha valakinek a szervezetében mind jobban elhatalmasodik a halálos kór, de ő a betegség okainak feltárása és továbbterjedésének megállítása helyett az egyes tünetek orvoslására, aktuális fájdalomcsillapításokra pazarolja az idejét – akkor gyakorlailag önmaga gyilkosává válik.

Trianon fájdalmas tünet. Egy haláltusában vergődő, saját rothadásától bűzlő, ugyanakkor önmaga fittségét és kicsattanó egészségét foggal-körömmel, kínkeservvel bizonygató civilizáció fájdalmas tünete.

Címkék: ,


Hozzászólások:


Balázs, komolyan mondom, én rajtad kívül még sosem voltam ennyire sokban más véleményen, akivel alapjaiban egy véleményen vagyok. Meglehet, te is így vagy ezzel. :-)

Annak idején a rabszolgaságra is azt mondták, lehetetlen hogy megszünjön. Még a Bibliában is az áll, hogy a rabszolga maradjon rabszolga, az úr meg úr. Mégis eltörölték, bár tény, hogy vannak helyek, ahol ma is létezik nyilt, vagy burkolt formában.
Volt már arra is példa a történelemben, hogy országhatárok változtak a nép akaratából is, nem csak hódítási célból.
Annak idején a németek egyesítését is lehetetlennek tartották.

Én tiszteletben tartom a véleményed és azt, hogy te végérvényesnek hiszed a mostani állapotot, mégha rossznak is tartod. Érzékeltnnek sem tartalak, sőt.
A visszacsatolási kampány ismétlem, tudom sokan csak politikai hatásvadászatra használják - de a határon tuliak ma még nem!

És nem mi vagyunk így egyedül a világban, gondolj pl. a skótokra, vagy a mostani Oroszországban levő kisebb népek kiszakadási törekvéseire.
Az erőszakos egybeolvasztás mindig ellenállást vált ki.
Hogy ez sok rossznak a melegágya, nem vitatom egy percig sem. De az emberi szabadságjog része is egyben, nem gondolod?

Attól hogy itt és most nem lesz ember alkotta mennyország még törekszik az ember jobbítani -- és alapjaiban te is igy vagy ezzel, le sem tagadhatnád.

Maradhatunk annyiban Trianon ügyben, hogy van akinek őszintén szívügye és van aki megbékélést és beletörődést akar -- és mindkét nézet alapjaiban jószándéku.
És hogy mindjárt további vitát is generáljak :-)) számomra a jószándék mindig pozitív értelmű lesz.



Határozottan úghy gondolom, Kata, hogy nem "más véleményen vagyunk", hanem nem érted a véleményemet. Ugyanis nem arra reagálsz, hanem valamire, amiről (nem tudom, mi okból) azt gopndolod, hogy az én véleményem.

Azt írod rólam: "te végérvényesnek hiszed a mostani állapotot".

Nem, nem tartom végérvényesnek a mostani állapotot. Sőt úgy gondolom, hogy záros időn belül (mondjuk 20 év, de lehet, hogy nincs annyi) ez az állapot meg fog szűnni.

De "ez az állapot" kifejezés alatt nem a trianoni határokat értem, hanem a homo sapiens nevű faj létezését a Föld nevű bolygón.

És a néhány tucat túlélő (legyen származását tekintve román vagy arab vagy izlandi vagy magyar vagy kínai vagy bármi más -- az is, aki most a leglánglelkűbb prófétája a revíziónak) le fog szarni magasról minden, most oly fontosnak tűnő határ-, nemzet- vagy identitásproblémát. Mert nem lesz érdekes, senkinek, soha többé.



"Sajatos hibaja a szerencsetleneknek az, hogy sohasem hisznek a a kedvezo fordulatokban." Seneca



Az tény, ha rövid időn belül katasztrófa lesz, (ami szerintem is egyre valószíűbb) a határokkal fog a legkevésbé foglalkozni a túlélő, ezen nincs is mit vitázni.
De csak utána! És nem hiszem, hogy erre fel lehet készülni előre. Az embert már csak olyan fából faragták, hogy a baj beállta után kerülnek a fejében helyre a dolgok.

Viszont Balázs, most tényleg megijedtem. Történetesen azért, hogy ennyire nem értettem, mit is akarsz.
De még most sem látom, hogy hol kellett volna észlelnem szavaidból, hogy az embreriség rövid távu jövője miatt alakult ki az értékrend, a fontossági sorrend benned. Sőt, sokkal inkább azt éreztem, hogy hosszabb távra "terveztél".
Hiszen ilyeneket írtál:

"Az a tízezer éve elkezdődött genocídium (és a hozzá kapcsolódó elhallgatás), amely nem egyszeri és lezárt esemény (mint a trianoni szerződés aláírása), hanem az évszázadokon át globálissá lett, amely mind a mai napig tart – és amelynek valamennyien részesei vagyunk."

"A múltból persze tanulni kell, és elejét venni annak, hogy a történelem megismételje önmagát."

"Hogy tovább vigyem: ennél talán csak az borzasztóbb (borzasztóság alatt értve elsősorban a kontraproduktivitást), amikor a jószándékú embertárs nehezíti a másik reintegrációs törekvéseit, akadályozza gyógyulását..."

"Hogy Trianon megtörtént, az borzasztó. Hogy megtörténhetett, még borzasztóbb. A legborzasztóbb, hogy bármikor megtörténhet újra, mert Trianon csupán egyetlen tünet."

"Azonban ha a fogfájás oka az, hogy belülről rohad és gennyed az egész test, akkor a fogfájás gyors megszüntetése (és ezzel az egészség illúziójának meghosszabbítása) voltaképpen a gyógyulás útjába gördített akadály."

... és bár az utolsó mondatod ez:

"Trianon fájdalmas tünet. Egy haláltusában vergődő, saját rothadásától bűzlő, ugyanakkor önmaga fittségét és kicsattanó egészségét foggal-körömmel, kínkeservvel bizonygató civilizáció fájdalmas tünete."

... az előző gondolatoddal együtt mégis azt sugallja számomra, hogy a helyes felismerés gyógyulást jelenthetne.

Mindenesetre azt hiszem, én feladom. A hátra levő kb. húsz év (amiből ki tudja, nekem személy szerint mennyi jut) kevés számomra, hogy ténylegesen megértselek.
És komolyan mondom, hogy ezzel önmagamat minősítettem.



A jóslás, a vilgvége-hangulat elővetítése a sarlatánok, a kufárok dolga. Neked, talán nem kellene ilyenre ragadtatnod magad.



csatlakozom az előttem Szólóhoz
tapsifüles



Az utolsó idők eseményeit a Bibliában János Jelenések könyve írja le részletesen. Ha Máté evangéliuma (meg a többbi) jó nekünk akkor János apostol sem lehet sarlatán vagy kufár. James Lovelock brit biológust sem illetném ilyen jelzökkel. Az independentben megjelent írása elgondolkodtató:
http://comment.independent.co.uk/commentators/article338830.ece

A cikk teljes magyar fordítása nálam olvasható februári blogomban.



Nekem személy szerint teljesen mindegy, hogy mikor hal ki az emberiség! Inkább haljon ki az emberiség, csak a románok is dögöljenek meg!
És ha én véletlenül túlélő leszek, eszem ágában sincs azt csinálni, amit Balázs jósol... Akkor is mindent meg fogok tenni, hogy a túlélők között újraélesszem az etnikai gyűlölködést, és annyi románt, cigányt, fekát és zsidót nyírjak ki, amennyit csak tudok!!
"Erdélyország, az én hazámű
ott nevelt engem, az én anyám,
Erdélyországban most oláh csorda jár..."



Még a Bibliában is az áll, hogy a rabszolga maradjon rabszolga, az úr meg úr.

Kedves Kata, ez hol szerepel a Bibliában? Én azt találtam, hogy a rabszolgát a hetedik évben fel kell szabadítani (Kiv. 21,2).



"Ha rabszolga vagy, s úgy nyertél hivatást, ne bánkódj miatta. Még ha szabaddá lehetnél is, maradj meg benne." (1Kor 7,21)

"Azok, akik a rabszolgaság igájában görnyednek, adják meg gazdájuknak a teljes tiszteletet..." (1Tim 6,1)

Ebből is látszik, hogy a Biblia sugalmazottságának tárgya nem a szociológia és a politika...


Megjegyzés küldése

<< Vissza


Címkék:

5K, Add tovább, Agymenés, Apa, Brühühü, EMK, Emlék, Életkor, Felmutatható, Film, Gasztro, Halál, Humor, Húbazmeg, Hüjeblogger, Jog, Kapcsolatok, Kisebbség, Kommunikáció, Kopipészt, Könyv, Lakás, Melegség, Nyaralás, Panaszkönyv, Politika, Pszicho, Rádió, Súlyos, Szemműtét, Szomatik, Sztori, Számvetés, Tavasz, Ünnep, Vallás, Vendéglátás, Vers, Világ+ember, Virtuál, Zene



Terápiás olvasókönyv
Pszichológiai témájú irásaim gyűjteménye

Sorskönyv nélkül
Pszichológiai blogom

Sématerápia
Általam szerkesztett oldal


2015-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Felmászok a létra, Napkút Kiadó, 2015.

Felmászok a létra
(versek)


2009-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Művirágok a szimbolizmus oltárára, Katalizátor Kiadó, 2009.

Művirágok a szimbolizmus oltárára
(versek)


2008-ban megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Aszalt szilva naplementekor (mémtörténetek), Katalizátor Kiadó, 2008.

Aszalt szilva naplementekor
(mémtörténetek)


Korábbi hónapok:

január 2005 | február 2005 | március 2005 | április 2005 | május 2005 | június 2005 | július 2005 | augusztus 2005 | szeptember 2005 | október 2005 | november 2005 | december 2005 | január 2006 | február 2006 | március 2006 | április 2006 | május 2006 | június 2006 | július 2006 | augusztus 2006 | szeptember 2006 | október 2006 | november 2006 | december 2006 | január 2007 | február 2007 | március 2007 | április 2007 | május 2007 | június 2007 | július 2007 | augusztus 2007 | szeptember 2007 | október 2007 | november 2007 | december 2007 | január 2008 | február 2008 | március 2008 | április 2008 | május 2008 | június 2008 | július 2008 | augusztus 2008 | szeptember 2008 | október 2008 | november 2008 | december 2008 | január 2009 | február 2009 | március 2009 | április 2009 | május 2009 | június 2009 | július 2009 | augusztus 2009 | szeptember 2009 | október 2009 | november 2009 | december 2009 | január 2010 | február 2010 | március 2010 | április 2010 | május 2010 | június 2010 | július 2010 | augusztus 2010 | szeptember 2010 | október 2010 | november 2010 | december 2010 | január 2011 | február 2011 | március 2011 | április 2011 | május 2011 | június 2011 | július 2011 | augusztus 2011 | szeptember 2011 | október 2011 | november 2011 | december 2011 | január 2012 | február 2012 | március 2012 | április 2012 | május 2012 | június 2012 | július 2012 | augusztus 2012 | szeptember 2012 | október 2012 | november 2012 | december 2012 | január 2013 | április 2013 | május 2013 | június 2013 | augusztus 2013 | szeptember 2013 | október 2013 | november 2013 | december 2013 | március 2014 | április 2014 | május 2014 | június 2014 | október 2014 | december 2014 | január 2015 | február 2015 | március 2015 | április 2015 | május 2015 | július 2015 | augusztus 2015 | szeptember 2015 | november 2015 | december 2015 | február 2016 | március 2016 |


Így írok én – A jelen blog paródiája (by Jgy)
Így írok én 2. – Ua. (by Ua.)


>>> LEVÉL <<<



látogató 2005. január 10-e óta