Ez van –  Blog –  Tudatmódosítók –  Salátástál –  Terápia –  Sorskönyv nélkül –  Olvasókönyv –  Képmutatás –  Kijárat...

Mottó, egyúttal felhívás az Olvasóhoz:
         „Ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy.”
   –   Ez bármire igaz.

Birtalan Balázs naplója

Birtalan Balázs Örülök, ha blogomat – ahogy nevezni szoktam: „napi rendes és rendetlen agymenéseimet” – nemcsak olvasással, de megjegyzéseiddel is megtiszteled. Mivel korántsem gondolom, hogy elértem volna a személyiségfejlődés csúcsára, kifejezetten szükségem van mind elismerésekre, mind építő kritikákra. Az ún. kommentezés során választhatsz: gondolataidat megoszthatod velem saját neved aláírásával, vagy – a netes hagyományoknek megfelelően – valamilyen nick-et használva, illetve írhatsz anonim módon. A döntés a tied; előrebocsátom azonban, hogy a névtelen mocskolódásról és észosztásról elég markáns a véleményem. Ha a bírálatnak ezt a módját választod, ne háborodj föl utólag, ha e véleményemnek a konkrét helyzetben is hangot adok. Emellett alapelvem, hogy nem törlök kommentet akkor sem, ha tartalma és stílusa látványosan távol esik a számomra egyébként elfogadhatótól. Kivétel a spam és a flood – annak érthető okból nem kegyelmezek. (2005)

szerda, november 07, 2007
12:57
 
Gyengén belátók és valláskárosultak figyelmébe


Módosított figyelmességű (ez így, ugye politikailag korrekt?) olvasók az egész szentbékkállai történetből annyit láttak meg, hogy én mint buzi (ergo: szadeszes) basztatom a Fideszt. Szeretnék explicite is rámutatni néhány olyan dologra, ami szerintem az elmondottakból egyértelmű kéne hogy legyen mindenkinek, akinek az IQ-ja nagyobb, mint a farokmérete (kivéve, ha elhomályosítja látását valami narancssárga napszemüveg).

1.) Ha valakitől elveszik a pénzét, de nem megfelelő ellenértéket (terméket vagy szolgáltatást) nyújtanak cserébe, akkor az lopás. Mindegy, milyen pártállású az elkövető.

2.) Ha egy tranzakció után bruttó árat számolnak fel, de nem adnak számlát, az egyrészt lopás a vevőtől, másrészt lopás a költségvetésből, magyarul adócsalás. Mindegy, milyen pártállású az elkövető.

3.) Mind a leírt történetben, mind a valós események során a dedikált Orbán-kép csak a végén bukkant fel. Az Öreghegy Fogadóról és Sárvári Csabáról kialakított véleményünk ettől se jobb nem lett, se rosszabb, legfeljebb egy kicsit érdekesebb.

4.) A Magyar Köztársaságban az Alkotmány szerint mindenkit ártatlannak kell vélelmezni mindaddig, amíg jogerős bírósági ítélet ki nem mondja a bűnösségét. Tehát mindaddig. Előtte is, utána is mindegy, milyen pártállású az elkövető.

5.) A VeszprémHír cikkét teljes terjedelmében idéztem, a szerzője ennek ellenére nem én vagyok. A Bibliából is idéztem már a blogomban, mégsem én vagyok a Jóisten.

6.) Amint azt sok kommentelő megírta (és én mindig is vallottam): a hülyeség (becstelenség, szűklátókörűség stb.) független a pártállástól (vallástól, szexuális orientációtól stb.). Ha egy vendéglőben jól látható helyen Gyurcsány-kép (vagy bárki más politikus képe) van kiakasztva, attól pontosan ugyanúgy behányok, mint az Orbán-képtől.

7.) A politikai véleményt a vendéglátásban magánügynek tekintem. Intuitív alapon csaknem biztos vagyok abban, hogy a Borbarátok (ahol két nagyon kellemes hetet töltöttünk a nyáron) személyzetének jó része jobboldali – de ebben akár tévedhetek is hatalmasat, ugyanis semmi jelét nem adták politikai hovatartozásuknak. Ehelyett –horribile dictu –>; azzal voltak elfoglalva, hogy jól érezzük magunkat.

8.) Elég sok vendéglátóhelyen megfordultam már életemben ahhoz, hogy – a nagy számok törvénye alapján – szinte biztos lehessek benne: basztak át engem elkötelezett baloldali szavazók is. Az se jobb. Ha az embert tökön rúgják, akkor nem azért fáj, mert azt narancssárga vagy épp piros színű cipővel teszik.

9.) Ez ugyan nem tud kiderülni az általam leírtakból, de ide tartozik: ebédeltem én már nagyon jót olyan helyen, ahol a tulaj fanatikus jobboldali volt. Kelenföldön tértem be egyszer úgy fél éve a Nagyon Kis Vendéglőbe. Pár négyzetméteres kifőzde, kicsit kopottas, kicsit szakadtas – de az étel nagyon ízlett, a tulajdonosnő kedvessége és odafigyelése pedig mintaszerű volt. Nem volt nagy forgalom, úgyhogy beszélgetésbe elegyedtünk – ennek kapcsán valamilyen apropóból (tán valami felkapott, irreleváns félmondatra reagálva) nekiállt szidni az SZDSZ-t meg a buzikat (meg persze Gyurcsányt, mert az benne van az alapcsomagban). Rákérdeztem, ugyan, mi baja a buzikkal, erre elkezdte mondani. Ekkor már nem volt annyira kedves, nagyon belelovallta magát. Ettől némileg megkeseredett az ebéd utolsó néhány falata a számban, de épp ráértem, úgyhogy „miért ne?” alapon bedobtam, hogy én is buzi lennék, lássuk mihez kezd vele. Ahhoz kezdett, hogy rögtön kiderült: félre ne értsem én őt a világért se: neki semmmmmmi baja a buzikkal „úgy általában, csak akkor és csak azokkal...” – és jöttek a vérhomofób sztereotípiák. Közben azonban visszatalált a kedvességéhez. Ez még a fizetés (és a borravaló) előtt volt, és – mint normális vendéglátó – nyilván tudja, hogy ő a vendégből él. Akkor is, ha az komcsi, libsi, bibsi vagy buzeráns. A vendégnek nincs szaga.

Nem gondolom, hogy szerencsés volt ez a beszélgetés; okosabb lett volna, ha megmarad a „kedves vendéglősné” szerepében. Ezzel együtt egy pillanatig sem vitatom el, amit fentebb írtam: az étel nagyon finom volt, és (midnaddig, amíg a gazdasszony bele nem csúszott ebbe a (számomra történetesen húsba vágóan kellemetlen témájú) szereptévesztésbe) nagyon jól éreztem magam.

Bizonyos képességek és emberi adottságok egymástól függetlenül lehet jelen egyazon személyben. A nagy Levin pl. bűnöző volt és mesterszakács. Ebben (mármint az utóbbiban) különbözik Sárvári Csabától.

Akinél nem azért éreztük magunkat rosszul, mert a politikai hovatartozása ilyen vagy amolyan, hanem mert nem ért a vendéglátáshoz.

Címkék: ,


Hozzászólások:


6.) Amint azt sok kommentelő megírta (és én mindig is vallottam): a hülyeség (becstelenség, szűklátókörűség stb.) független a pártállástól (vallástól, szexuális orientációtól stb.).

Ezt én is így látom. De már az arrogancia mutat bizonyos statisztikai megoszlást, mely nem teljesen független a pártállástól.



Az lehet: valószínűleg ezzel mind a két oldalon sokan egyetértenek. ;)



EZek ilyen baszós csávók szerintem bekéne nyomni neki egy jónagyot hogy elszálljon...



Szerintem a mondatkezdésben korrektebb lenne politikailag, hogy "módosult figyelmességű". Tekintve, hogy a módosított, valamilyen külső behatást feltételez. :oD



S. Antal blogjáról találtunk rád. Abban különbözünk tőled, hogy nem vagyunk keresztények. Viszont a kereszténységet tiszteljük, kulturáli értéknek tekintjük, és a keresztény lelkületet ugyanúgy toleráljuk, ahogy felénk is elvárjuk ugyanezt. A homárosnál egy sokkal undorítobb kommentsorozatot találhatsz a notesz.blog.hu-n. Csak akkor menj oda, ha van türelmed kibogozni a torzítások mögötti igazságot, és van gyomrod is hozzá.


Megjegyzés küldése

<< Vissza


Címkék:

5K, Add tovább, Agymenés, Apa, Brühühü, EMK, Emlék, Életkor, Felmutatható, Film, Gasztro, Halál, Humor, Húbazmeg, Hüjeblogger, Jog, Kapcsolatok, Kisebbség, Kommunikáció, Kopipészt, Könyv, Lakás, Melegség, Nyaralás, Panaszkönyv, Politika, Pszicho, Rádió, Súlyos, Szemműtét, Szomatik, Sztori, Számvetés, Tavasz, Ünnep, Vallás, Vendéglátás, Vers, Világ+ember, Virtuál, Zene



Terápiás olvasókönyv
Pszichológiai témájú irásaim gyűjteménye

Sorskönyv nélkül
Pszichológiai blogom

Sématerápia
Általam szerkesztett oldal


2015-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Felmászok a létra, Napkút Kiadó, 2015.

Felmászok a létra
(versek)


2009-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Művirágok a szimbolizmus oltárára, Katalizátor Kiadó, 2009.

Művirágok a szimbolizmus oltárára
(versek)


2008-ban megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Aszalt szilva naplementekor (mémtörténetek), Katalizátor Kiadó, 2008.

Aszalt szilva naplementekor
(mémtörténetek)


Korábbi hónapok:

január 2005 | február 2005 | március 2005 | április 2005 | május 2005 | június 2005 | július 2005 | augusztus 2005 | szeptember 2005 | október 2005 | november 2005 | december 2005 | január 2006 | február 2006 | március 2006 | április 2006 | május 2006 | június 2006 | július 2006 | augusztus 2006 | szeptember 2006 | október 2006 | november 2006 | december 2006 | január 2007 | február 2007 | március 2007 | április 2007 | május 2007 | június 2007 | július 2007 | augusztus 2007 | szeptember 2007 | október 2007 | november 2007 | december 2007 | január 2008 | február 2008 | március 2008 | április 2008 | május 2008 | június 2008 | július 2008 | augusztus 2008 | szeptember 2008 | október 2008 | november 2008 | december 2008 | január 2009 | február 2009 | március 2009 | április 2009 | május 2009 | június 2009 | július 2009 | augusztus 2009 | szeptember 2009 | október 2009 | november 2009 | december 2009 | január 2010 | február 2010 | március 2010 | április 2010 | május 2010 | június 2010 | július 2010 | augusztus 2010 | szeptember 2010 | október 2010 | november 2010 | december 2010 | január 2011 | február 2011 | március 2011 | április 2011 | május 2011 | június 2011 | július 2011 | augusztus 2011 | szeptember 2011 | október 2011 | november 2011 | december 2011 | január 2012 | február 2012 | március 2012 | április 2012 | május 2012 | június 2012 | július 2012 | augusztus 2012 | szeptember 2012 | október 2012 | november 2012 | december 2012 | január 2013 | április 2013 | május 2013 | június 2013 | augusztus 2013 | szeptember 2013 | október 2013 | november 2013 | december 2013 | március 2014 | április 2014 | május 2014 | június 2014 | október 2014 | december 2014 | január 2015 | február 2015 | március 2015 | április 2015 | május 2015 | július 2015 | augusztus 2015 | szeptember 2015 | november 2015 | december 2015 | február 2016 | március 2016 |


Így írok én – A jelen blog paródiája (by Jgy)
Így írok én 2. – Ua. (by Ua.)


>>> LEVÉL <<<



látogató 2005. január 10-e óta