Ez van –  Blog –  Tudatmódosítók –  Salátástál –  Terápia –  Sorskönyv nélkül –  Olvasókönyv –  Képmutatás –  Kijárat...

Mottó, egyúttal felhívás az Olvasóhoz:
         „Ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy.”
   –   Ez bármire igaz.

Birtalan Balázs naplója

Birtalan Balázs Örülök, ha blogomat – ahogy nevezni szoktam: „napi rendes és rendetlen agymenéseimet” – nemcsak olvasással, de megjegyzéseiddel is megtiszteled. Mivel korántsem gondolom, hogy elértem volna a személyiségfejlődés csúcsára, kifejezetten szükségem van mind elismerésekre, mind építő kritikákra. Az ún. kommentezés során választhatsz: gondolataidat megoszthatod velem saját neved aláírásával, vagy – a netes hagyományoknek megfelelően – valamilyen nick-et használva, illetve írhatsz anonim módon. A döntés a tied; előrebocsátom azonban, hogy a névtelen mocskolódásról és észosztásról elég markáns a véleményem. Ha a bírálatnak ezt a módját választod, ne háborodj föl utólag, ha e véleményemnek a konkrét helyzetben is hangot adok. Emellett alapelvem, hogy nem törlök kommentet akkor sem, ha tartalma és stílusa látványosan távol esik a számomra egyébként elfogadhatótól. Kivétel a spam és a flood – annak érthető okból nem kegyelmezek. (2005)

kedd, november 27, 2007
13:05
 
Hány hét a világ, bolognai csepp – plusz pár apró kérdés


Azt, hogy hány hét a világ, tudja a jófene. Mármint pontosan. De ebben a könyvismertetőben találni néhány lehetséges forgatókönyvet, közelítő számításokkal. Érdemes beleolvasni.

Bolognai üvegcseppHa a civilizációnkra és annak esélyeire gondolok, az ún. bolognai üvegcsepp jut eszembe. A bolognai üvegcsepp úgy készül, hogy folyékonnyá olvasztott üveget hideg vízbe cseppentünk. A hideg hatására a csepp felszíne azonnal megszilárdul, a belseje lassabban. A cseppben ilyenformán hatalmas feszültség keletkezik. Ha egy jólnevelt söröskorsó pereméből lepattan egy darab, marad egy csorba söröskorsónk. Ezzel szemben ha a bolognai csepp végét pattintjuk le, annak szerkezetéből adódóan az egész konstrukció porrá törik, méghozzá olyan erővel, hogy amennyiben a lepattintásra egy vizes tartályba helyzett pohárban kerül sor, a kis csepp a körülötte levő poharat is szétrobbantja. A bolognai csepp az vagy sértetlenül létezik – vagy nem létezik.

A civilizációnk szerkezete szerintem pontosan ugyanilyen – és mindinkább ugyanilyenné válik: mindent vagy semmit alapon működik. Amíg működik, addig csodálatos. Ha viszont valamelyik lábát egyszer kirúgják, akkor nem inogni fog, nem billegni vagy dőlöngélni – hanem összeroskad, és vége. Az ELMŰ hajdani szlogenje ez volt: Ha áram van, minden van. A legtöbben tapasztalhatuk már otthon is, munkahelyen is: ha nincs áram, akkor semmi sincs. Ugyanez elmondható a civilizáció valamennyi „lábáról” – és ilyen lábból, pont ez a fő gond, nincs olyan iszonyatosan sok. Van az áram, van az olaj, van a termelés, van a gazdaság, van logisztika, van az információ. Kb. ennyi.

Csakhogy.

A gazdaság ma már nem bankjegyekből és aranyrudakból áll, hanem 1-esek és 0-k virtuális sorozatából. Magyarul információból. A termelés és a logisztika nagy része ugyancsak információ – a másik része áram és olaj. Azonban az információ is ki van lőve áram nélkül, és az a helyzet, hogy az áram pedig (gyakorlatilag) ki van lőve olaj nélkül. Tehát: ha olaj van, minden van – ha olaj nincs, akkor nincs áram, nincs infrmáció, nincs termelés, nincs logisztika. Semmi sincs, mármint semmi olyan, ami a civilizációnkat civilizációvá teszi. Ez persze nem szükségszerűen van így, hiszen a civilizáció azelőtt is létezett, hogy a XIX. században először bukkantak olajra. Azóta viszont ez van, és értelmetlen kérdésfeltevés, hogy „mi lett volna, ha...”. Ez van – és az olajüzlet részvényesei kurvára, az utolsó csepp vérükig érdekeltek abban, hogy minél inkább így is legyen, és ennek érdekében per fas et nefas mindent el is követnek.

Az európai-amerikai-keleti civilizáció egy hatalmas, terbélyes fa, amely tízezer év alatt pompázatosan gyönyörűségesre nőtt, és ezerfelé, milliófelé nyúlik szét a koronája. Ami viszont a gyökerét illeti: ez nagyon kevés szálból áll, mind kevesebből, egyre gyöngébbekből – és azokon is titkos féreg foga rág. Ez a féreg pedig nem más, mint maga a civilizáció princípiuma, az ősi és kikezdhetetlen kulturális mítosz: „Az életnek egyeteln helyes útja van”.

Persze ha valaki túltekint e mítosz határain (én pedig a magam részéről már egy jó ideje mást se csinálok, mint túltekinteni igyekszem), akkor láthatja, hogy a civilizáció összeomlása nem jelenti az emberiség pusztulását. Többszázezer éves tudás halmozódott fel arra vonatkozóan a Meghagyók között, hogyan lehet civilizáció nélkül élni. Nem „tengődni”, hanem élni: emberhez méltó, kielégítő és biztonságos életet. Az apró probléma, hogy az Elvevők tűzzel-vassal (szó szerint tűzzel és vassal) semmisítették és semmisítik meg ennek az ősi tudásnak az utolsó foszlányait is, azok hordozóival egyetemben.

Úgyhogy mostanában, ha a nem túl távoli jövőre gondolok, ilyen és hasonló kérdések foglalkoztatnak:

  • Hogyan lehet élelmiszereket tartósítani? – OK, pl. sóval, de:
  • Hogyan lehet sót előállítani?
  • Hogyan lesz a növényből (és egyébként melyikből) vagy állatból ruha?
  • Iható-e még valamelyest az esővíz és a folyók vize, és ha nem, hogyan lehet házilag vizet tisztítani?
  • Hogy kell két állatot dugásra bírni, hogy előállítsák a harmadikat?
  • Ha adva van több állat: mikor és melyiket kell levágni – és hogyan?
  • Hogy néz ki a vasérc közelről, hol lehet találni olyat, és mit kell vele csinálni, hogy edény vagy kés legyen belőle?
  • Hogyan és miből lehet házilag szappant főzni?
  • Milyen növények mely részeivel kell mit csinálni, ha az embernek fáj a foga, feje, gyomra, háta, torka stb.?
  • Tudom, hogy kovával lehet tüzet gyújtani, de egyrészt hogyan, másrészt mi az a kova, hogy néz ki és hol lehet olyat találni?


Szóval ilyesmik, de hasonló kérdséből van még néhány száz. Azokról nem beszélve, amelyek eszembe se jutnak. Ahogy így összeszedegettem őket, mindinkább azt hiszem, hogy a legtöbb információ (mármint számomra) még mindig a „Hány hét a világ?” megválaszolásához áll rendelkzésemre.

Címkék:


Hozzászólások:


A kérdéseid jók. A válaszok mégjobbak lehetnének. Az állatok párzása pl. rendkívül érdekes, fajonként változó. Vannak ritkán és állandóan ivarzó fajok. Előbbiek maguktól elvégzik, pl a kecskék ősszel, aztán tavaszra egyszerre ott a sok gida, de csak évente egyszer. Az utóbbiak egyedül tartott hímjéhez bármikor tehetsz fogamzáslépes nőstényt, és néhány perci selég sokszor, hogy sikeres legyen. Aztán a szaporulatból, amit nem a törzsállomány pótlására szánsz, megfelelő súly elérésekor lefághatsz, megeheted, a bőrét kikészítheted, stb. De a kérdés nem ez. Nézz körül! A családi házak körül, mneg a közterületen rengeteg füvet nyírnak, ami legjobb esetben komposzttálásra kerül, de legtöbbször csak szemét. Kidobott értékes állati takarmány, ami becsléseim szerint kb. ugyanannyi, mint amennyit Magyarország baromfiaival vett takarmányként feletetnek. És még mennyi ilyen tartalék, pazarló rejtett forrás van még! Pl. ilyenek a kukákban rejló szerves anyagok és szervetleen otenciális nyersanyagok. A Föld eltaróképessége csak globálisan, globális elévevő, fogyasztói, termelés-izolált rendszerben kezd az eltartóképessége határa felé közeledni, valójában lokálkis gazdaságokkal még messze az ökológiai terhelés kritikus értékei alatt lenne. Miért nem erre haladnak a társadalmi változások? Az általad felvetett válaszok mellett van még egy: a reálgazdaság visszaszorulása a pénzgazdasággal szemben. Ez kiegészíti az általad felhozottakat.



kedves Balázs,
most találtam rá a bejegyzésedre, a bolognai cseppek után kutattam. Író vagyok,most fogok leadni egy kéziratot, novelláskötet. Van benne egy novella az üvegfújásról, ezt pontosítgattam még. Engedelmeddel kölcsönvettem egy mondatodat, némileg átalakítva ugyan, de pont erre volt szükségem, és én nem láttam át ilyen pontosan, nevezetesen azt, hogy a bolognai cseppek vagy sértetlenül léteznek, vagy nem léteznek. Köszönöm! sok üdv
Andrea



Örülök, hogy intertextualitássá lehetek. :))


Megjegyzés küldése

<< Vissza


Címkék:

5K, Add tovább, Agymenés, Apa, Brühühü, EMK, Emlék, Életkor, Felmutatható, Film, Gasztro, Halál, Humor, Húbazmeg, Hüjeblogger, Jog, Kapcsolatok, Kisebbség, Kommunikáció, Kopipészt, Könyv, Lakás, Melegség, Nyaralás, Panaszkönyv, Politika, Pszicho, Rádió, Súlyos, Szemműtét, Szomatik, Sztori, Számvetés, Tavasz, Ünnep, Vallás, Vendéglátás, Vers, Világ+ember, Virtuál, Zene



Terápiás olvasókönyv
Pszichológiai témájú irásaim gyűjteménye

Sorskönyv nélkül
Pszichológiai blogom

Sématerápia
Általam szerkesztett oldal


2015-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Felmászok a létra, Napkút Kiadó, 2015.

Felmászok a létra
(versek)


2009-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Művirágok a szimbolizmus oltárára, Katalizátor Kiadó, 2009.

Művirágok a szimbolizmus oltárára
(versek)


2008-ban megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Aszalt szilva naplementekor (mémtörténetek), Katalizátor Kiadó, 2008.

Aszalt szilva naplementekor
(mémtörténetek)


Korábbi hónapok:

január 2005 | február 2005 | március 2005 | április 2005 | május 2005 | június 2005 | július 2005 | augusztus 2005 | szeptember 2005 | október 2005 | november 2005 | december 2005 | január 2006 | február 2006 | március 2006 | április 2006 | május 2006 | június 2006 | július 2006 | augusztus 2006 | szeptember 2006 | október 2006 | november 2006 | december 2006 | január 2007 | február 2007 | március 2007 | április 2007 | május 2007 | június 2007 | július 2007 | augusztus 2007 | szeptember 2007 | október 2007 | november 2007 | december 2007 | január 2008 | február 2008 | március 2008 | április 2008 | május 2008 | június 2008 | július 2008 | augusztus 2008 | szeptember 2008 | október 2008 | november 2008 | december 2008 | január 2009 | február 2009 | március 2009 | április 2009 | május 2009 | június 2009 | július 2009 | augusztus 2009 | szeptember 2009 | október 2009 | november 2009 | december 2009 | január 2010 | február 2010 | március 2010 | április 2010 | május 2010 | június 2010 | július 2010 | augusztus 2010 | szeptember 2010 | október 2010 | november 2010 | december 2010 | január 2011 | február 2011 | március 2011 | április 2011 | május 2011 | június 2011 | július 2011 | augusztus 2011 | szeptember 2011 | október 2011 | november 2011 | december 2011 | január 2012 | február 2012 | március 2012 | április 2012 | május 2012 | június 2012 | július 2012 | augusztus 2012 | szeptember 2012 | október 2012 | november 2012 | december 2012 | január 2013 | április 2013 | május 2013 | június 2013 | augusztus 2013 | szeptember 2013 | október 2013 | november 2013 | december 2013 | március 2014 | április 2014 | május 2014 | június 2014 | október 2014 | december 2014 | január 2015 | február 2015 | március 2015 | április 2015 | május 2015 | július 2015 | augusztus 2015 | szeptember 2015 | november 2015 | december 2015 | február 2016 | március 2016 |


Így írok én – A jelen blog paródiája (by Jgy)
Így írok én 2. – Ua. (by Ua.)


>>> LEVÉL <<<



látogató 2005. január 10-e óta