Ez van –  Blog –  Tudatmódosítók –  Salátástál –  Terápia –  Sorskönyv nélkül –  Olvasókönyv –  Képmutatás –  Kijárat...

Mottó, egyúttal felhívás az Olvasóhoz:
         „Ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy.”
   –   Ez bármire igaz.

Birtalan Balázs naplója

Birtalan Balázs Örülök, ha blogomat – ahogy nevezni szoktam: „napi rendes és rendetlen agymenéseimet” – nemcsak olvasással, de megjegyzéseiddel is megtiszteled. Mivel korántsem gondolom, hogy elértem volna a személyiségfejlődés csúcsára, kifejezetten szükségem van mind elismerésekre, mind építő kritikákra. Az ún. kommentezés során választhatsz: gondolataidat megoszthatod velem saját neved aláírásával, vagy – a netes hagyományoknek megfelelően – valamilyen nick-et használva, illetve írhatsz anonim módon. A döntés a tied; előrebocsátom azonban, hogy a névtelen mocskolódásról és észosztásról elég markáns a véleményem. Ha a bírálatnak ezt a módját választod, ne háborodj föl utólag, ha e véleményemnek a konkrét helyzetben is hangot adok. Emellett alapelvem, hogy nem törlök kommentet akkor sem, ha tartalma és stílusa látványosan távol esik a számomra egyébként elfogadhatótól. Kivétel a spam és a flood – annak érthető okból nem kegyelmezek. (2005)

szerda, szeptember 24, 2008
14:33
 
Tegnapi kisédes


TrapitiA szokott féléves gyomrászati kontroll végeztével 59-es villamossal megyek a János Kórháztól (mit keres az arra?!) a Moszkva tér felé. Elmélyedek Darvasi László Trapiti c. mesekönyvében (kötelező olvasmány mindenkinek, aki még nem tud trapitizni!); épp Bibircsókos Rozáliáról, a Boszorkány Csúnyasági Világverseny győzteséről olvasok, amikor megszólal mellettem egy kedves, idős férfihang:

– Fiatalember, tudna adni egy kicsit...? – Mivel nem a megszokott tablettásbor-hang, felnézek: hát egy kétfejű bácsit látok, aki a hangja dacára, meglehetősen tablettásbor-kinézetű. Második rápillantásra kiderül, hogy a két fejéből az egyik – stílszerűen – egy bibircsók az arcán, de akkora, hogy jujj. Félbehagyom Bibircsókos Rozáliát, előveszem a pénztárcámat, kotorászok benne. Közben a villamos kanyarodik egyet, a bácsi pedig – aki több vasat tart a tűzben, és a túloldalon lévő utasoktól is próbál lejmolni – lágyan megtántorodik. Tényleg lágyan, épp hogy csak. Ehhez képest, noha az orra alatt, mégis aránylag fennhangon akasztja meg saját pénzszerzési ügymenetét a következő megállapítással:

– A kurva isten bassza meg.

Semmi őrjöngés, csapkodás: mintha tényt közölne. Néhány éve hasonló esetekben megbotránkoztam, és magamban elkezdtem mondani az engesztelő fohászt a káromkodásokért. Most nem. A mondat ma se vág épp a stílusomba, kicsit össze is rezzenek, de alapvetően lenyűgöz az öreg. Semmi kétszínűség, semmi alakoskodás, semmi „görögnek görög lettem, zsidónak zsidó, konszolidált utasnak meg konszolidált utas”: ami a szívén, az a száján. Ha emiatt bukja a zsét, hát bukja. És, mintha mi sem történt volna, már fordul is felém újra, és várja pénztárcavizslatási akcióm végeredményét.

Bankjegyben (számos okból) eleve nem gondolkodom, ami viszont az aprót illeti, mit ad Isten (jelzővel vagy anélkül), csupán egy ötforintos van nálam. Ha máshogy nem is, legalább a pénztárcám vonatkozásában sikerült a napokban megszabadulnom a súlyfölöslegtől. Kiveszem, nyújtom felé, kicsit szabadkozva:

– Ennyi apróm van...

– Ez túl kicsi, nem kell – mondja enyhe szemrehányással a hangjában. De nem kérdezi meg, hogy nem-e tudnék-e többet-e; sokat tapasztalt ember, tudomásul veszi a tényeket, elfordul, majd ismét közli, csak úgy:

– A kurva isten bassza meg.

Nem nekem szól ez, nem a szánalmas kis ötforintosomnak – minket már el is felejtett –, hanem a következő kanyarnak: a villamos épp befordult a Moszkva térre.

Leszállok, visszatérek Bibircsókos Rozáliához. Ő marad: megy tovább a maga bibircsókos arcával és életével.

Címkék: ,


Hozzászólások:


Írhatnál több ilyet. Hétköznapi ezt-azt, kisédeseket. Örömmel olvasnám.



:)
Köszi, jólesett.
:)



Tavaly egy hónapig ment folytatásokban a gyerekeknek esténként.A kisfiamnak Farkas Béla volt a kedvence,de - ha jól emlékszem- ott még nem tartasz. (Különben úgy találtam ide, hogy egyszer beütöttem "halál után, halál előtt, oly végtelen a délelőtt",mert már évek óta járt a fejemben,de nem emlékeztem, miből van.)



Kedves Balázs, csatlakozom "Eszter" véleményéhez!

Üdvözlettel:
Tapsifüles

Ui.: Szerintem ezeket a 'szösszeneteidet' érdemes volna valamikor nyomtatott formában (pl. könyvként) is megjelentetni: gondoltál már rá?



Pontosan ezzel a (Tapsifüles által kimondott) javaslattal a fejemben írtam tegnap, amit írtam. Szakasztott.
Szeretek egyetérteni. Sokkal jobban, mint vitatkozni. :)



„Második rápillantásra kiderül, hogy a két fejéből az egyik – stílszerűen – egy bibircsók az arcán, de akkora, hogy jujj.”

Nem is tudom, melyik rosszabb, ez vagy a töppedt iker a South Parkból (lásd itt)…


Megjegyzés küldése

<< Vissza


Címkék:

5K, Add tovább, Agymenés, Apa, Brühühü, EMK, Emlék, Életkor, Felmutatható, Film, Gasztro, Halál, Humor, Húbazmeg, Hüjeblogger, Jog, Kapcsolatok, Kisebbség, Kommunikáció, Kopipészt, Könyv, Lakás, Melegség, Nyaralás, Panaszkönyv, Politika, Pszicho, Rádió, Súlyos, Szemműtét, Szomatik, Sztori, Számvetés, Tavasz, Ünnep, Vallás, Vendéglátás, Vers, Világ+ember, Virtuál, Zene



Terápiás olvasókönyv
Pszichológiai témájú irásaim gyűjteménye

Sorskönyv nélkül
Pszichológiai blogom

Sématerápia
Általam szerkesztett oldal


2015-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Felmászok a létra, Napkút Kiadó, 2015.

Felmászok a létra
(versek)


2009-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Művirágok a szimbolizmus oltárára, Katalizátor Kiadó, 2009.

Művirágok a szimbolizmus oltárára
(versek)


2008-ban megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Aszalt szilva naplementekor (mémtörténetek), Katalizátor Kiadó, 2008.

Aszalt szilva naplementekor
(mémtörténetek)


Korábbi hónapok:

január 2005 | február 2005 | március 2005 | április 2005 | május 2005 | június 2005 | július 2005 | augusztus 2005 | szeptember 2005 | október 2005 | november 2005 | december 2005 | január 2006 | február 2006 | március 2006 | április 2006 | május 2006 | június 2006 | július 2006 | augusztus 2006 | szeptember 2006 | október 2006 | november 2006 | december 2006 | január 2007 | február 2007 | március 2007 | április 2007 | május 2007 | június 2007 | július 2007 | augusztus 2007 | szeptember 2007 | október 2007 | november 2007 | december 2007 | január 2008 | február 2008 | március 2008 | április 2008 | május 2008 | június 2008 | július 2008 | augusztus 2008 | szeptember 2008 | október 2008 | november 2008 | december 2008 | január 2009 | február 2009 | március 2009 | április 2009 | május 2009 | június 2009 | július 2009 | augusztus 2009 | szeptember 2009 | október 2009 | november 2009 | december 2009 | január 2010 | február 2010 | március 2010 | április 2010 | május 2010 | június 2010 | július 2010 | augusztus 2010 | szeptember 2010 | október 2010 | november 2010 | december 2010 | január 2011 | február 2011 | március 2011 | április 2011 | május 2011 | június 2011 | július 2011 | augusztus 2011 | szeptember 2011 | október 2011 | november 2011 | december 2011 | január 2012 | február 2012 | március 2012 | április 2012 | május 2012 | június 2012 | július 2012 | augusztus 2012 | szeptember 2012 | október 2012 | november 2012 | december 2012 | január 2013 | április 2013 | május 2013 | június 2013 | augusztus 2013 | szeptember 2013 | október 2013 | november 2013 | december 2013 | március 2014 | április 2014 | május 2014 | június 2014 | október 2014 | december 2014 | január 2015 | február 2015 | március 2015 | április 2015 | május 2015 | július 2015 | augusztus 2015 | szeptember 2015 | november 2015 | december 2015 | február 2016 | március 2016 |


Így írok én – A jelen blog paródiája (by Jgy)
Így írok én 2. – Ua. (by Ua.)


>>> LEVÉL <<<



látogató 2005. január 10-e óta